Kapcsolat

Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára

Cím: 9700 Szombathely,
Kossuth Lajos u. 1-3.
E-mail:
Kapcsolat

Kapcsolat

Szombathely MJV Polgármesteri Hivatal

Egészségügyi, Kulturális és Koordinációs Iroda

Szombathelyi Értéktár Bizottság

9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 1-3.

Telefon: 94/520-151



Kulturális örökség

A szombathelyi Szent Márton hagyomány

A keresztény világ egyik legkedveltebb szentjének születéshely-legendája a Szent tanítványa és  életrajzírója, Sulpicius Severus tudósításán alapszik, mely szerint „Márton Pannónia Sabaria nevű városában született.” Az antik település azonosítása és egy konkrét építmény mint a Szent szülőházának meghatározása feltehetően nem kisebb személyiséghez, mint Nagy Károly császárhoz köthető. A Karoling uralkodó 791. évi pannóniai hadjáratáról hazatérve minden bizonnyal a Szent Márton – a dinasztia védőszentje – iránti tiszteletből kereste fel Savaria romjait. Elképzelhető, hogy a római romok között még ekkor is élt keresztény közösség, de az kétségtelen, hogy az egykori keresztény temető helyén még látványos, keresztény jelképekkel díszített sírépítmények álltak. Az uralkodó és a kíséretében lévő főpapok ezek közül az építmények közül jelölhettek ki egyet, amelyet aztán a továbbiakban min Márton szülőházát tartottak számon. Az építmény helyén legkésőbb a 9. század első felében keresztény templom épült, amely közvetlenül a mai Szent Márton-templom előzményének tekinthető: így a templom nemcsak Szombathely, de egész Magyarország, sőt a Kárpát-medence legrégebbi, napjainkig folyamatosan használt keresztény kultuszhelye. A templom oldalkápolnájában ma is olvasható a latin nyelvű felirat: „Hic natus est S. Martinus” azaz „Itt született Szt. Márton”, a szombathelyiek pedig ma is a város szülötteként tartják számon a Szentet.

Azonban nem csak a templom, hanem maga a város is a Szent tiszteletének köszönheti folytonosságát és központi szerepének ismételt megújulását: ezért épült itt vár és alakult grófsági székhely már a Karoling-korban, mint váras hely lett aztán királyi majd egyházi birtok a magyar középkorban,  a török időkben ide, a megye második legjelentősebb városába menekült  a vasvári káptalan és a vármegye is, végül erre az egyházi és világi központra épült rá a 18. században püspökség, amivel egyúttal a modern város alapjai is megteremtődtek. Az antik Savaria/Sabaria név is a Szent Márton-hagyomány révén maradt fenn, és mint hivatalos, latin nyelvű névalak – magyar viszonylatban ugyancsak unikális módon – a magyar és a német helynévvel együtt volt használatos egészen a 19. század közepéig.

A kontinuitásnak az a speciális formája, amely messze túlmutat a pannóniai római települések romkuntinuitásán és az itt-ott nyomokban felfedezhető kultuszfolytonosságon, Szombathely történetén egyedi sajátsága, amely kétségtelenül Szent Márton születéshelyének a korai középkor óta élő hagyományán alapszik.




Megosztás


Vissza az előző oldalra!
Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára - Magyar