Szent István Park

A Jókai Mór utca melletti nagy parkok egyike, Szombathely népszerű angolparkja. A Szépítő Egyesület kezdeményezésére eredetileg füvészkertnek készült. Területén korábban szántók és szőlők voltak, Éhen Gyula polgármester sajátíttatta ki a város részére.

A város északi részén végzett munkálatok mellett, már 1890-től megindult a település másik felének rendezése is. Szombathely nyugati határa, természeti adottságainál fogva, talán még alkalmasabb volt egy szép zöldövezet kialakítására. az egyesület szervezte munkálatok 1890-ben kezdődtek a Kálvária-domb ligeté varázsolásával. Farkas Ferenc teológiatanár – későbbi elnök – tervezte, szervezte a munkákat, a polgármester és a városi tanács támogatásával. A szabadban pihenni kívánok részére 20 vaspadot helyeztek el, amelyeket a helyi Mayer gépgyárból szereztek be jutányos áron, darabonként 10 forintért.

A Kioszk ötlete szintén a Szépítő Egyesület soraiból indult, megvalósítását 1893-ban javasoltál először a városnak. „Miután a Szent István parkot szép fekvésének és közelségének fogva a meleg nyári napok estéin a város közönsége üdülés czéljából nagyszámban szívesen keresi fel, miután a nagyközönség régi óhaja, hogy ott szórakozás szempontjából egy mulatóhely létesíthessék...”

Éhen Gyula 1897-ben a „Középhegy alatt elnyúló földdarabok kisajátításával oly terület birtokába juttatta a várost, amelyet a szépítő egyesület szorgalmas munkája és szinte erejét meghaladó áldozatkészsége rövid idő alatt kies közkertté, a mostani Szent István parkká alakította át.” A Kálvária alatt elterülő földrész területének fásítása ekkor már folyamatban volt. Farkas Ferenc elnöki jelentésében rendkívül eredményes évről számolt be a közgyűlésnek, 1898-ban befejezték a Szent István park „ültetvényezését”, elkészítették a parktól északi és déli irányba vezető utak fákkal való szegélyezését.

Az egyesület és Szombathely ekkor még jó kapcsolatát egymásra utaltságát példázza, hogy a polgármester a két nagy városi park – a Szent István park és az Ezredévi – kialakítását Farkas Ferenc elnökkel karöltve végezték. A parkba telepített fákat, cserjéket ajándékba kapta a város. Az egyesület jegyzője Kaffehr Béla azt tanácsolta, hogy a Szent István parkot fekvésének és a talaj minőségének megfelelően telepítsék be, „az egyes fajták a kertészet és botanika iránt való tudományos hajlam fejlesztésére és istápolására, jelző czövekkel és feliratokkal láttassanak el.” Végül felsorolta azokat a lombos fákat, tűlevelűeket és cserjéket, amelyek alkalmasak e terület beültetéséhez. „Ezeket ajánlom a polgármester úr becses figyelmébe. Neki élénk érzéke van a szép iránt, s az meg fogja neki súgni, hogy nem helytelen dolog az, amit indítványozok” – fejezte be írását Kaffehr Béla.

Saághy István 1902-ben - a város iránt való vonzódása bizonyságául – jelentős felajánlást tett. A Szent István parkba 40 különféle nemes fenyőből álló gyűjteményt adományozott, valamint botanikai szempontból értékes fákat és cserjéket. Brenner Tóbiás polgármester örömmel fogadta az ajándékot, mert így a park újratelepítésének költségei jelentősen csökkentek és „létesül Szombathelyen az első közkert, mely nem csak árnyékot és üdülést jelent, hanem egyszersmind hivatva van arra, hogy a botanika szép tudományának kultuszához kedvet és pulzust adjon az ifjúságnak.”

Az 1913. év városszépítési munkálatai közé tartozott, hogy a Szent István parkba futórózsákat telepítettek.

A Szent István parkban áll az I. világháborús 83-as gyalogezred hősi emlékműve, melyet Merkli Ferenc készített 1931-ben. 1986-ban Csinger Péter vállalta az emlékmű restaurálását. (Forrás: A Szombathelyi Szépítő Egyesület története 1885 – 2000 című könyv).

A Jókai Mór utca melletti nagy parkok egyike, Szombathely népszerű angolparkja. A Szépítő Egyesület kezdeményezésére eredetileg füvészkertnek készült. Területén korábban szántók és szőlők voltak, Éhen Gyula polgármester sajátíttatta ki a város részére. Tervezője Hein János budapesti kertész, 1898-ban indult az építés, 1899-ban vehették használatba a városi polgárok. Kedvelt pihenő és szórakozó helye lett a városnak, növényállománya a bogáti, körmendi és horpácsi gyűjteményes kertekből származik, javarészt adományként.

A háború pusztításait 1946-ban igyekeztek eltűntetni, 1958-ban részlegesen felújították, 1963-ban a Turista szálló építésével területe megnagyobbodott. 1997-ben készült el az utolsó felújítás.

Jellegzetes építmény a parkban a víztorony, mely 1898-ban épült, ma ipari műemlék. Itt állt a kioszk a hajdani szökőkút közelében, 1945 után rejtélyes körülmények között leégett. A kioszk feletti dombtetőről szép kiállítás nyílt, a kilátó terasz helyén étterem épült. Itt találjuk Erzsébet királyné fáját, egy öreg nagylevelű hársat.

A 83-as gyalogezred elesett hőseinek állítottak emléket, ez Merkly Ferenc 1931-ben készült műve. A Kálvária kápolna mellett a Nagyasszonyunk fogadalmi szobor áll, a kápolna körül 1951-ben szabadtéri színpadot létesítettek. Érdekes játszótér volt a parkban rózsalugassal.

Ebben a parkban római emlékek is találhatók, ilyen Szombathely (Savaria) római amfiteátruma, melyre már csupán egy félkör alakú bemélyedés emlékeztet a domboldalban. Itt ítélték halálra 303 körül Szent Quirinus sisciai püspököt, mert nem volt hajlandó áldozatot bemutatni a pogány isteneknek. Quirinust malomkővel a nyakában a Sibaris (ma Perint) patakba dobták.

Koller két meghajlított vaslemeze a római színházra emlékeztet. A 'kivágott ábrák' egyike Quirinus kivégzésének előkészületét mutatja be, másik ábrázolás Szent Mártonhoz kapcsolódik, mely Márton kivesszőzését ábrázolja.

Szombathely Kálvária utcájában, a park végén áll Szent István szobra, melyet 1996-ban állítottak, a millecentenárium tiszteletére. A szobor Tornay Endre András Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

A parkban liliomfák, tulipánfák, tölgyek, juharok, fenyők, köztük egy óriás jegenyefenyő, tiszafák, platánok díszlenek. A korábbi szökőkutat egynyári virágokkal ültették be.

(Forrás: https://zoldkalauz.hu/szombathely-szent-istvan-park)

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2012. (XI.12.) önkormányzati rendelete - a környezet- és természetvédelem helyi szabályairól – alapján a 18. § (1) A Közgyűlés a károsodás megelőzése, elhárítása, illetve a már eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, a hiányzó egyedek (fasorok esetén) pótlása, az értékek megőrzése és fejlesztése érdekében a város területén helyi jelentőségű védett természeti területeknek (TT) nyilvánítja az alábbi területeket:

b) az Ezredévi - Szent István park együttest, ahol a védelem célja, hogy az eredeti vegetáció meghatározó fajain alapuló, a millennium és Erzsébet királyné kultuszát megtestesítő - parképítészeti szempontból is jelentős - emlékpark megőrzése biztosított legyen.

Szombathelyi Szépítő Egyesület - Bődi Lívia

A szombathelyi Szent István park fafajai

Páfrányfenyő -Ginko biloba: nagyméretű, idős példány
Jegenyefenyő – Abies alba: több idős példány
Kolorádói jegenyefenyő – A. concolor: nagyméretű, idős példányok
Lucfenyő – Picea abies: több idősebb példány
Szerbluc – P. omorica: fiatal példány
Duglászfenyő – Pseudotsuga menziesii: több idősebb példány
Feketefenyő – Pinus nigra: idős csoport a Jókai utca mentén, pusztuló példány is
Simafenyő – P. strobus: több példány a Kálvária alatt
Nagytobozú sárgafenyő – P. feffreyi: kb. 40 éves példány a hotel közelében
Vörösfenyő – Larix decidua: új ültetésű, több példány
Mocsárciprus – Taxodium distichum: nemrég ültetett példány, megmaradása bizonytalan
tlaszcédrus – Cedrus atlantica: egy fiatal példány
Mamutfenyő – Seqouiadendron giganteum: egy fiatal példány, gyenge egészségi állapotban
Nyugati tuja – Thuja occidentalis: számos, különböző korú és fajtájú példány
Tiszafa – Taxus baccata: számos, különböző fajtájú példány, több méretes egyed
Kislevelű hárs – Tilia cordata: a park meghatározó fafaja, a Jókai utca mentén fasort képez
Nagylevelű hárs – T. platyphyllos: elszórtan találhat, több idős példány is
                            Erzsébet királyné fája: a helyi védett, természeti emlékként védett fa is ebbe a fajba tartozik,
                            de a fa erősen pusztul, koronája szárad, odvas, s számos taplógomba nő rajta
Ezüsthárs – T. tomentosa: több eltérő korú példány
Korai juhar – Acer platanoides: számos, több fajtához tartozó, különböző korú példány
Hegyi juhar – A. psudoplatanus: számos példány
Zöldjuhar – A. negundo: egy idős példány a Kálvária alatt
Juharlevelű platán – Platanus x hybrida: két idős példány a Jókai utca buszváró közelében
Liliomfa – Magnolia x soulengiana: több idős példány a hotel közelében
Tulipánfa – Liriodendron tulipifera: egy idős, nagyméretű, és egy fiatalabb példány
Narancseper – Maclura pomifera: egy igen magas, idős példány a Jókai utca mentén, kétlaki növény, s itt csak ez az egy van, így nem látható jellegzetes, narancsra emlékeztető termése
Szivarfa – Catalpa bignonioides: egy idősebb példány
Japánakác – Styphnolobium/Sophora japonica: több idős példány a Kálvária alatt
Vadgesztenye – Aesculus hippocastanum: több idős példány a Kárváriára vezető lépcső mentén
Bükk – Fagus sylvatica: több idős és újonnan ültetett példány, vérbükkök is
Kocsányos tölgy – Quercus robur: egy idős példány a buszváró közelében
Vörös tölgy – Qu. rubra: több idős, méretes példány, de fiatalabbak is
Csertölgy – Qu. cerris: egy fiatal példány
Magas kőris – Fraxinus excelsior: egy fiatalabb példány, oltvány
Díszcseresznye – Prunus/Cerasus serrulata: számos, több fajtához tartozó példány
Vénicszil – Ulmus laevis: egy idősebb példány a park nyugati részén

Szombathely, 2020. szeptember 3.
Varga László
Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A javaslattételi lap további értékes információkat tartalmaz az értékkel kapcsolatban.